Változások a piacfelügyeleti szabályokban

2021. július 16-ától olyan új piacfelügyeleti szabályok léptek életbe, amelyek jelentős változásokat hoztak a használati és kezelési útmutatók alkalmazásának feltételei kapcsán.

Fontos változás, hogy magyar nyelven kell a használati és kezelési útmutatót mellékelni a termékekhez, mivel korábban gyakran előfordult, hogy egy-egy termék kapcsán számos nyelven rendelkezésre állt a használati és kezelési útmutató, csak éppen magyar nyelven nem, ami hátrányosan érintette a magyar fogyasztókat.

További új szabály, hogy a korábbinál jóval szélesebb termékkörnél vált kötelezővé használati és kezelési útmutatót mellékelni. Ez alól csak néhány kivételt enged a jogalkotó, ilyen például az élelmiszer, a takarmány, az élő növény vagy az élő állat.

Korábban használati és kezelési útmutatót csak akkor kellett mellékelni a termékhez, ha azt jogszabály vagy biztonsági szabvány kötelezően előírta, így korábban is kötelező volt például játékokhoz, villamossági cikkekhez egyéni védőeszközökhöz (pl. munkavédelmi szemüveghez) vagy a bútorokhoz használati és kezelési útmutatót mellékelni.

Tehát amíg korábban azon termékkategóriák képeztek kivételt, amelyekhez használati útmutatót kellett mellékleni, 2021. július 16-ától lényegében az számít kivételnek, amelyekhez nem kell.

Ez azonban olyan, sokakat megmosolyogtató életszerűtlen szituációkat tud előidézni, hogy az érintett piaci szereplőknek olyan termékekhez is használati útmutatót kell csatolniuk, mint például egy golyóstoll, radír, mérőszalag vagy akár egy légycsapó, amely kötelezettség jelentős adminisztratív terhet ró a gyártókra, forgalmazókra vagy akár végső soron a logisztikai szolgáltatókra is.

Online is kiadható

Könnyebbség, hogy az útmutatónak nem kell szükségszerűen papíralapúnak lennie, csak akkor, ha ezt külön jogszabály vagy szabvány előírja. A szükséges tájékoztatást tehát elektronikus formában is megkaphatja a vásárló.

Kinek a feladata mindezt betartani?

Elsősorban a gyártó vagy az importőr feladata biztosítani a használati és kezelési útmutatót a termékhez, azonban jogszabály a forgalmazó, meghatalmazott képviselő vagy pedig végső soron a logisztikai szolgáltató feladatává teszi az idegen nyelvű használati és kezelési útmutató lefordítását vagy annak pótlását, hiszen a cél az, hogy a kereskedelmi lánc valamely szereplőjén keresztül mindenképp eljusson a fogyasztóhoz vagy más végfelhasználóhoz az adott termék biztonságos használatát, illetve kezelését bemutató útmutató.

A logisztikai szolgáltató új szereplő a jogszabályban, minden olyan természetes vagy jogi személy értendő alatta, aki vagy amely a kereskedelmi tevékenysége során, anélkül, hogy a terméket tulajdonolná, legalább két szolgáltatást végez a jogszabályban felsoroltak közül: raktározás, csomagolás, címzés és feladás.

Nem vonatkozik ez a kötelezettség azonban a postai szolgáltatásokat, csomagkézbesítési szolgáltatásokat vagy árufuvarozást végző vállalkozásokra.

Egyéb kötelezettségeket is hozott a jogszabályváltozás

  • teljes értékesítési lánc felel a termékbiztonságért (gyártó, importőr, meghatalmazott képviselő, forgalmazó, logisztikai szolgáltató),
  • önkéntes termékvisszahívás ösztönzése a hatóság részéről (a hatóság a termékmintavételt követően értesíti a vállalkozást annak eredményéről és a forgalmazó önkéntesen intézkedhet a termékvisszahívás kapcsán, amennyiben ezt nem teszi, a hatóság visszahívhatja a terméket vagy a kockázat súlyosságától függően akár bírságot is kiszabhat),
  • ha a piacfelügyeleti hatóság veszélyes terméket talál, blokkolhatja például az azt árusító webshopokat. Ez plusz jogosítvány a hatóság számára, korábban ugyanis legfeljebb a termék forgalomból való kivonására vagy termékvisszahívásra kötelezhette a kereskedőt.