A jövő a zöldülés irányába mutat – hangzott el az AegisLegal Ügyvédi Iroda, az MKB Consulting Zrt. és a Capital and Credit Partners üzleti reggelijén, ahol a zöld kötvény kibocsátás gyakorlati kérdéseivel ismerkedhettek a résztvevők. A piac gyors tempóban bővül, zöld projektek finanszírozása esetén hozamáldozatra is készek a befektetők – érdemes a vállalatoknak ismerkedni ezzel az úttal, amely egyben a fenntarthatóbb működés felé viheti a céget.

A hazai vállalati kötvénypiacnak a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja (NKP) adott hatalmas lökést az elmúlt időszakban, ezért érdemes a zöld kötvénykibocsátások környezetét, a rendelkezésre álló lehetőségeket is ebben a keretrendszerben vizsgálni – emelte ki előadásában Perger Gábor. Az AegisLegal alapító partnere a jogi kérdéseket a teljes folyamaton végig vezetve ismertette, hangsúlyozva: a zöldkötvények révén kedvező kondíciókkal lehet forráshoz jutni, a programban való részvétel kötelezettségekkel is jár ugyanakkor.

Zöld kötvény: célhoz kötött forrásbevonás

A zöld kötvény olyan eszköz, amellyel egy vállalat a környezetvédelmi beruházásait, célkitűzéseit finanszírozhatja. Gondolva itt egyebek mellett a gyártási folyamatok, a szállítás és közlekedés zöldítésére, az energiahatékonyság növelésére esetlegesen a megújuló energiakapacitás bővítésére. A piac – az ilyen kötvények vásárlóinak köre – lendületesen bővül. A fenntartható, ESG minősítéssel rendelkező befektetésekben kezelt vagyon – amely piaci értéken 2020-ben még 1,6 ezermilliárd dollár körül mozgott – a várakozások szerint 2025-re eléri az 53 ezermilliárd dollárt – érzékeltette az ütemet a szakember.

Az MNB Növekedési Kötvényprogramhoz való csatlakozás feltételei szigorúak: egyebek mellett legalább B+ minősítéssel rendelkező kötvények kerülhetnek be ebbe a körbe, a kibocsátás összegének el kell érnie az egy milliárd forintot, a kötvényeket pedig az aukciót követő 90 napon belül be kell vezetni a szabályozott piacra vagy a BÉT által működtetett multilaterális kereskedési platformra (Xbond) – tette hozzá Perger Gábor.

Az MNB a honlapján regisztrációs felületet tart fent azok számára, akik ilyen finanszírozásban gondolkodnak, már a regisztráció előtt célszerű azonban egy olyan tanácsadóval (rating advisorral) felvenni a kapcsolatot, amely a minősítés folyamatában segítséget nyújthat a vállalatnak, hogy a világosan lássa, miként érhető el a minimális B+ minősítés. A felkészülési szakaszban a jogi és üzleti tanácsadók valamint az értékesítést majdan lebonyolító befektetési szolgáltató a kibocsátóval közösen meghatározzák a kibocsátás feltételeit, amely munka során a dokumentációk összeállításában fontos szempont, hogy azok egyben megfeleljenek a szabályozott piac vagy gyakorlat alapján jellemzően a Budapesti Értéktőzsde Xbond platformja információs követelményrendszerének is. E dokumentációs folyamat során, ahogy arra előadásában az AegisLegal alapító partnere felhívta a figyelmet, fel kell készülni a kibocsátás előkészítése, levezénylése mellett a bevezetés utáni közzétételekre is a társaságoknak.

Út a zöld minősítésig

De milyen előnyökkel jár, ha egy vállalat a forrásbevonásnak ezt az útját választja? Mennyi időt emészt fel az előkészítés és milyen költségekkel kell számolni? Ezekre a kérdésekre már Somosi Éva az MKB Consulting vezető tanácsadója és Kovács Bálint a társaság igazgatóhelyettese válaszolt az eseményen.

A pénzügyi előnyök egy része számszerűsíthető: az egyéni egyeztetésektől függően jellemzően 10-20 bázisponttal alacsonyabb kamatkondíciók mellett vonható be forrás ennek keretében. Fontos azonban látni azt is, hogy egy jóval szélesebb befektetői körben lehet gondolkodni e finanszírozási mód esetén. A konkrét pénzügyi előnyök mellett pedig egyéb – marketing, ügyféloldali és vállalatközi kapcsolatokra kedvezően ható – pozitív hozama is lehet a belépésnek erre a piacra.

A lebonyolításhoz szükséges időt illetően legalább három hónappal kell számolni. Lehet ennél szűkebb időtávot is megállapítani, de a megfelelő előkészítés érdekében érdemes elég időt hagyni a munkára – mondta el Somosi Éva. A költségek között a tanácsadói díj 25 ezer, a minősítési díja 20-25 ezer euró körül mozoghat – tette hozzá.

A minősítés során elsősorban nem a céget, hanem a projektet vizsgálják. A kitűzött célokat a nemzetközi sztenderdekkel vetik össze – erre már Kovács Bálint hívta fel a figyelmet. Vannak olyan iparágak, amelyeknél a várható eredmények egyszerűen mérhetők, mint például az ingatlanfejlesztés vagy a közlekedés, de olyanok is – egyebek mellett az informatika -, ahol ez jóval bonyolultabb. E folyamat során rendkívül fontos, hogy a vállalat be tudja mutatni a projektet befolyásoló körülményeket és eredményeket. Ahogy az MKB Consulting igazgatóhelyettese szemléletesen fogalmazott „nem elég zöldnek lenni, annak is kell látszani”. A kritériumoknak és a célértékeknek számszerűsíthetőek kell lenniük, fel kell készülni továbbá arra is, hogy a bevont forrás felhasználásáról be kell számolni, és dokumentálni kell a projekt megvalósításának hatásait is.

Szigorú elvárásoknak kell tehát megfelelni. Ez alapvető szemléletváltást jelenthet a cég életében. Egy ilyen programban való részvétel elvezethet ugyanakkor a továbblépés felé, amikor már a vállalat teljes működése a fenntarthatóság, az ESG irányába mozdul el. A szakember szerint érdemes elindulni ezen az úton, a jövő ugyanis a zöldítés irányába mutat.

A hitelminősítés folyamata

A zöld kötvények vásárlói számára a kötvény hitelminősítése kiemelten fontos – emelte ki előadásában Haás László a BNP Paribas Bank korábbi vezérigazgatója, a Capital and Credit Partners vezérigazgatója, aki a minősítés lehetőségeiről és buktatóiról tartott előadást. A folyamat részleteinek bemutatása mellett hangsúlyozta: arra kell koncentrálni, hogy a célkitűzések beépüljenek a vállalatok gyakorlatába, hozzájárulva a cég fejlődéséhez.

Kérdésre válaszolva a szakértő elmondta, hogy a hitelminősítési díjak az első ratingnél 40 ezer euró, a rendszeres felülvizsgálatoknál évi 20-30 ezer euró körül mozognak, ehhez azonban egyéb díjak is kapcsolódhatnak. (Az NKP-ban való részvételhez szükséges B+ minősítést egy, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, az ESMA által nyilvántartásba vett, felügyelt és az MNB által a jegybanki fedezetértékelés körében elfogadott hitelminősítő adhatja ki. Jelenleg öt ilyen szervezet van az S&P, a Fitch, a Moody’s, az Euler Hermes és a Scope Ratings.)

A minősítést segítő tanácsadók díja 5-15 millió forintig szóródhatnak, de ezen szolgáltatások tartalma cégenként nagyon eltérő. Vannak továbbá olyan tanácsadók – mint a Capital and Credit Partners – amelyek díjszabásában a fix és sikerdíj kombinációja érvényesül, a szakember tájékoztatása szerint.

Az ESG szerepe egy vállalat működésében

Egyre többször, egyre több összefüggésben kerül előtérbe a vállalati működés során az ESG minősítés, amely környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontok alapján értékeli a társaságokat. A fókuszokat Dávid Barbara az AegisLegal ügyvédje, fogyasztóvédelmi és versenyjogi szakértő ismertette az eseményen.

A környezeti szempontok szerinti vizsgálat azon intézkedésekre terjednek ki, amelyeket a vállalatok az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében tesznek. A társadalmi szerepvállalás keretében azt értékelik, hogy milyen a vállalkozás emberi erőforrás gazdálkodása, illetve milyen a társaságon kívüli felelősségvállalási programokat kezdeményez cég. A vállalatirányítás területen kiemelt szempont a korrupciómentes működés, az átlátható szervezeti struktúra és a befektetők védelme.

Dávid Barbara a jó gyakorlatok bemutatása mellett példákat hozott arra is, amikor a cégek csak zöldre próbálják festeni (Greenwashing) működésüket, amely alapvetően nem az. A széles körben ismert ilyen esetek közül az első a múlt század 80-as éveiben a Chevron volt, amely The People Do kampányában alkalmazottait állatmentés közben ábrázolta miközben folyamatosan megsértette a levegő és a vizek védelmét szolgáló törvényeket. A legnagyobb ilyen botrány ugyanakkor a Volkswagenhez kapcsolódik: a német járműgyártóról 2015-ben derült ki, hogy meghamisította a gyártott autók károsanyag-kibocsátási adatait. Említett azonban a szakértő hazai példát is: a Gazdasági Versenyhivatal a Hermina Center passzív lakásokként reklámozott házait vizsgálta arra keresve a választ, hogy ezek az ingatlanok valóban megfelelnek-e a passzív ház kritériumának. A vizsgálat a jogsértést végül nem, de annak hiányát sem mondta ki.

Mit tehet egy cég annak érdekében, hogy az ilyen problémák elkerülje? Dávid Barbara az egyértelmű félrevezetésre utaló jelek – a valótlan állítás, a címkék jogosulatlan használata, egy termék pozitív tulajdonságainak a cég egészére történő kivetítése – kerülése mellett néhány egyéb hasznos iránymutatást is adott. Egyértelműen és konkrétan kell fogalmazni. Minimalizálni kell annak a lehetőségét, hogy a fogyasztó félreértse az üzenetet. Pontosan meg kell továbbá határozni azt az intézkedést, ami miatt zöldként értékelhető a program, és kerülni kell a túlzásokat.